Mióta lett kötelező, hogy mindig legyen tervünk?

„És mi a terved?”

Ismerős kérdés?

Mit tervezel jövőre? Hol látod magad öt év múlva? Mi a következő cél? Mihez kezdesz ezzel? Hová akar ez kifutni?

Mintha az élet csak akkor lenne komolyan vehető, ha van hozzá Excel-táblánk. 😄

Pedig egyre inkább azt gondolom, hogy nem minden jó dolog kezdődik tervvel.

Van, ami egyszerűen csak egy kíváncsisággal kezdődik.

Egy „mi lenne, ha…” gondolattal.

Aztán kipróbálod. Tetszik. Mész még egy kicsit. Valamit elrontasz. Másképp csinálod. Közben kiderül, hogy amit az elején célnak hittél, már egyáltalán nem érdekel – viszont találtál valami mást, amiről korábban azt sem tudtad, hogy létezik.

És egyszer csak ott állsz valahol, ahová soha nem terveztél eljutni.

Én sem azért indultam el, mert volt egy nagy tervem

Nem ültem le egy hétfő reggelen azzal, hogy:

„Na, akkor most felépítek egy teljesen új világot magamnak.”

Dehogy. 😄

Egyszerűen elkezdett érdekelni valami új.

Egyik dolog hozta a másikat. Tanulás, próbálkozás, bénázás, újabb ötletek. Volt, amiről azt hittem, ez lesz AZ, aztán két kanyarral később már egészen máshol jártam.

És tudod mit?

Szeretem, hogy nem tudom pontosan, hová vezet.

Régebben ezt talán bizonytalanságnak neveztem volna.

Ma inkább szabadságnak.

A terv néha megnyugtat. Néha viszont bezár.

Félreértés ne essék: nincs bajom a tervekkel.

Ha nyaralni indulok, például kifejezetten örülök, ha tudom, hol fogok aludni. 😂

De az élettől valahogy elvárjuk, hogy ugyanígy működjön.

Legyen cél. Határidő. Következő lépés. Eredmény.

És ha menet közben meggondoljuk magunkat, hajlamosak vagyunk úgy érezni, hogy valamit elrontottunk.

Pedig lehet, hogy éppen akkor vettük észre, hogy már nem arra akarunk menni.

Nem minden irányváltás kudarc.

És nem minden kitérő időpazarlás.

Néha pont ott történik valami érdekes, ahová eredetileg eszünk ágában sem volt eljutni.

Mi lenne, ha néha elég lenne a következő lépést tudni?

Nem az egész utat.

Nem azt, hogy hol leszel öt év múlva.

Csak azt, hogy most mi érdekel.

Mi az, amit kipróbálnál?

Mi az, amitől egy picit megmozdul benned valami?

Talán ennyi is elég a következő lépéshez.

A többit pedig majd meglátjuk.

Én legalábbis most így csinálom.

Tervtelenül?

Lehet.

De egyre kevésbé érzem úgy, hogy ez probléma. ❤️

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük